2017. április 26., szerda

27



2017. április 21.
Kína, Taiyuan 

,,Csak egy baráti vacsora, de a világ máshogy látta. A média mindenhol ott van sajna. Nem értem, hogy mi a jó abban, ha idióta kitalációkkal szórakoztatják az olvasókat, miközben semmit sem tudnak. Az ilyenek nagyon idegesítenek."

Az ébresztő keltett, itt az ideje a közös reggelinek. Mivel ma csak péntek van, és edzeni megyünk le, ezért megengedhettük magunknak, hogy kilencig aludjunk. Natalie biztos elintézett valamit, ha jól tudom, bérelt medencét és edzőtermet is. Csütörtök hajnalban landolt a gép a reptéren, kicsit késve. Aznap aludhattunk tízig, csak egy négy órás edzésen kellett részt vennünk, amit nagyrészt a vízben töltöttünk. Öt órakor utunkra engedtek minket azzal a feltétellel, hogy kilencre már mindenki a szobájában legyen. Komolyan, mint valami osztálykiránduláson, úgy éreztem magam. Sebaj, nem unatkoztam. Daniellel töltöttem az időt, megnéztük a várost, ami nem mellesleg gyönyörű. Jól esett újra az ausztrál társasága, kifaggattam a futamról, kellemesen töltöttük az időt. Eszméletlenül hálás voltam neki, hogy képes volt idáig utazni, ahelyett, hogy otthon, vagy máshol töltené az időt és pihenne. Ki tudja, mennyi szabadidőm lesz. Említette, hogy Lewis egyszer érdeklődött felőlem, de lerázta. Erre én jó erősen vállon csaptam, hogy ne rondítson bele a szerelmi életembe, ő pedig kiröhögött. Szép az élet.
Gelena felült, és álmosan pillantott rám. A csapat összesen négy szobát kapott, ebből kettő-kettő összenyitható volt. Egy franciaágyban aludtunk ketten. Senki se számítson luxusra, csak egy fürdőszoba tartozott ehhez, plusz egy szekrény. Fél tízkor már a szobatársammal együtt léptem ki az ajtón, a reggeliző felé. Csak a három főedző, Natalie, Tatyana és Tatiana jött velünk, még tartalék versenyzőt se hoztunk. Biztosak a dolgukban, annyi szent.
Csendben fogyasztottuk el a nagyrészt zöldségekből és gyümölcsökből álló reggelit, utána összeszedtük a cuccainkat, és elindultunk az uszoda felé. Nem oda mentünk, ahol versenyezni fogunk, hanem egy másikba, ami jóval kisebb. A négy és fél órás edzéssel később, vagyis ötkor már az utolsó simításokat végeztem magamon a tükör előtt. A kűröket csak egyben lenyomtuk párszor. A szólómba konkrétan belefulladtam, brutális lett. Nem is magától a versenytől félek, hanem attól, hogy nem jövök ki élve a vízből. Szerencsére, mivel nem vagyok benne a rövidprogramba, addig a parton pihenhettem. Bár az öltözőben Aleksandra, akinek a helyét megkaptam a csapatban, úgy nézett, mint aki nem akar ölni. Szerintem ő nem bánná, ha megfulladnék.
Elégedetten billentettem jobbra a fejem, miközben magamat vizslattam a tükörben. Daniel említette, hogy elegáns ruhát vegyek fel, mert vacsorázni visz. Nem kell kombinálni, baráti az egész, mégha elég kétértelműen is fogalmazott, de ő már csak ilyen. Amúgy sem tudnám elképzelni, mint jövendőbelimet.
- Csak nem találkozol valakivel? - kérdezte, mindentudó mosolyra húzva a száját Gelena, aki éppen akkor lépett be a szobába. Végignéztem én is magamon. Egy elegáns, sötétkék ruhát viseltem. Nem volt nagy választék, ezt az egyet is csak véletlenül dobtam bele. A hajam a természetes hullámaival együtt majdnem a derekamig ért, eléggé megnőtt. A szememet Alla csinálta meg, miután visongott egy sort, hogy randizni megyek, legalábbis ezt hiszi. Meg sem próbáltam megcáfolni, hisz tudtam, hogy lehetetlen. A másik szobából a ricsajra kidugta a fejét Maria, és egy kevésbé kulturált mondattal közölte, hogy fejezzük be. Így a sminkem is megvolt, nehezen, de le tudtam beszélni Allat, hogy nem kell nekem vörös rúzs. A szememet kihúzta, és egy füstös sminket varázsolt rá, ami szerintem erős lett, de ő csak legyintett, mondván ez semmi. Szerencse, hogy ő hozta a kűrhöz a sminket, ezért minden volt nála. Azt már meg sem kérdeztem, hogy miért tart magánál magas sarkút, ha csak versenyezni jöttünk Taiyuanba.
- Nem élhetsz magas színvonalat, ha nem viselsz magas sarkút - mantrázta feltartott mutató ujjal, ami még mindig a fülemben cseng.
- Csak baráti - legyintettem, válaszolva Gelena fél perccel ezelőtti kérdésére. Kicsit elgondolkodtam.
- Azért sok sikert - kacsintott rám.
Kifelé menet szerencsére senkivel sem futottam össze. Száz százalék, hogy kérdezősködtek volna, hiszen engem nem nagyon lehet látni ilyen elegáns ruhában. Nem akarok hazudni, ezért nem mondanám azt, hogy randi, de ha barátit említek, nem hinnék el. Nincs középút.
Az utca végében beszéltük meg a találkozót. Nem szállt meg olyan messze, ezért is pont ott. Nem figyeltem az időt, de nem késhettem sokat, bár az ausztrál már ott álldogált. Remélem, nem várattam meg nagyon, ezt Alla számlájára írtam. Egy fekete, testre simuló inget viselt, meg kell hagyni,
iszonyat jól állt neki. Elegánsan nézett ki, bár azt nem értettem, miért volt a fején napszemüveg, ha a nap csak gyéren sütött. A tizenkilenc fok kellően melegnek bizonyult, ezért levettem a dzsekimet, és a derekamra kötöttem.
- Szia! - köszöntem neki hatalmas vigyorral, miközben puszit adtam a borostás arcára.
- Szia Kicsi - ölelt meg. Igen, ez lett a becenevem. Nem mondom, hogy szeretem, de tisztában vagyok vele, hogy úgy sem fog máshogy hívni, ezért beletörődtem.
- Hova is megyünk pontosan? - sandítottam rá.
- Majd meglátod - csitított el egy pillanat alatt. Feladtam a próbálkozást, és követtem. Taxiba ültünk, majd kiszálltunk egy étterem előtt. Kívülről semmi extra, de amint beléptünk, gyönyörű összkép tárult elénk. Sejtelmes hangulat uralkodott, nagyon ízlésesen volt berendezve. Megfogta a csuklómat, és elhúzott maga után. Egy kétszemélyes asztalhoz vezetett, ami elég rejtett helyen volt a többihez képest. Meghitt hangulat uralkodott. Mindenféléről beszélgettünk, és rengeteget nevettünk. A formaiság kedvéért salátát rendeltem, mire ő jól kifigurázott, pedig neki is ezt kellett volna ennie. Ara hivatkozva, hogy nincs itt az edzője, rendelt egy hatalmas adag szószos tésztát. Már a látványától is rosszul lettem. Ötletem sem volt, hogy hogy lehet annyit megenni egyszerre.
Kellemeset sétáltunk visszafelé. Nagyon jól éreztem magam az ausztrál társaságában, aki rábeszélt, hogy mihamarabb látogassak ki egy futamra. Még a testőrségét is felajánlotta, ha nem akarnék találkozni Lewisszal. A bejárat előtt szorosan megölelt, majd egy puszit akart adni az arcomra. Oldalra néztem, és kiszúrtam, hogy villant egy vaku. Mihamarabb be akartam rohanni, hogy ne ismerjenek fel, de legbelül tudtam, hogy késő volt. Daniel nem érzékelte a paparazzikat. Villámgyorsan felé fordítottam a fejem, de ő nem számított rá, így elnézte. Az arcom helyett a számra nyomott egy puszit. Döbbent tekintettel nézett rám, de nem volt idő erre. Ráadásul pont a kamerák előtt, ezt nem hiszem el!
- Itt vannak! - kiáltottam fel.
- Menj! - lökött el, és befutottam a szállodába, ahol már nem jöhetnek utánam. Az agyam ezerrel kattogott, pedig tudtam, hogy csak a véletlen műve az egész. A lépcső felé vettem az irányt, de a lábam hasogatott, így a kezembe kaptam a magas sarkúmat, és anélkül mentem fel. Nem csúsztam ki az időből, épphogy beestem a szobába, pár perccel később már Natalie kopogtatott. Egy gyors zuhany után sóhajtva bújtam be az ágyba, mire Gelena kérdőn nézett.
- Csak annyi, hogy ne lepődj meg, ha holnap benne leszek az újságokban. Mellesleg, baráti vacsora volt - legyintettem. Alla cipőjét csak leraktam a többi közé, majd holnap visszaadom neki. Fogalmam sincs, hogy hogy képes naphosszat ebben járni, nekem pár órától is megfájdult a bokám. Visszagondoltam arra a csóknak nem is nevezhető dologra. Lewis ajka sokkal puhább, ez tény. Bár az ausztrál sem rossz, de elég furcsa érzés volt ilyen testi kapcsolatba kerülni vele. Tudtam, hogy nem gondol bele semmit, ez egyszerű véletlen, ráadásul igen szerencsétlen helyzetben. Sebaj, mi már csak ilyenek vagyunk, vonzzuk a bajt. Azért holnap ránézek pár hírportálra, hogy milyen cikk született belőle.

2017. április 20., csütörtök

26



2017. április 16.
Oroszország, Moszkva
,,Az élet adott egy futamot, de el is vett"
Végre futam! Ezzel a felkiáltással értem haza, amin el is gondolkodtam egy kicsit. Ha nem néznék Forma-1-et, nem várnék semmit sem. Csak egy nap lenne a többi közül, de így van miért felkelnem, akár így is fogalmazhatunk. Kiderült, hogy szerdán utazunk el Kínába, és még minden más programot is közöltek velünk. A szólók szombat délelőtt lesznek megtartva, este pedig a szabad rutin, vagyis a csapat. Megkaptam egy napra mindkét kűrt, szuper. Vasárnap a duók és a rövidprogramok lesznek majd láthatóak. Gyorsan írtam Daninek, hogy mindenképp szombaton jöjjön. Átkoztam a vezetőséget, hogy megkavarták a két csapatot, mivel általában fordítva szoktak lenni. Pedig reméltem, hogy most az egyszer megúszom a két kűrt, de nem sikerült.
Alig bírtam kivárni az este hat órát. Izgatottan vártam a villanyfényes futamot. Vandoornet le is tolták a rajtrácsról, elromlott a McLaren, mily meglepő. Lassan az egész éves keretet felhasználják a motorokból, pedig ez még csak a harmadik futam. Míg készülődtek a csapatok, filozofáltam egy kicsit. Bottas egészen biztos, hogy nem nyeri meg a futamot. Lewis simán lehagyja. Erről jut eszembe, a múltkor megálmodtam a brit pilóta győzelmét. Elég ijesztő. Igyekeztem Lewist teljes mértékben kizárni a fejemből, ami sikerült is, mostanáig. Elterveztem, hogy nem túl feltűnő módon érdeklődni fogok felőle Danielnél. Bár, még az is lehet, hogy nem beszél róla. Nem igazán csípi valamiért. A rajt nem sikerült igazán jól neki. Bottas jól jött el, de Vettel bevágott Hamilton elé. Verstappen szokás szerint lerajtolt mindenkit, a negyedik helyre jött fel. Massa pedig lerajtolta Raikkönent. Az első öt szorosan együtt maradt, lehetett nyitni a DRS-t, de nem történt előzés. Bottas feltartotta az egész sort, valami probléma volt a gumijaival. Elkezdődtek a kerékcserék, majd csak annyit láttam, hogy Verstappen a falban. Nem volt szép, de örültem, hogy nem csak Dani autójában romlik el minden. A tizenharmadik körben Sainz és Stroll ütközött, az utóbbi volt a ludas. Bejött a
biztonsági autó. Jött Bottas és Hamilton kerékcserére. Lewis feltartotta a mögötte érkező Ricciardot! Nem hiszem el. Rácsaptam a homlokomra. Elrontották a cserét, Dani a brit elé tért vissza. Istenem, miért kellett ezt? Így visszaesett a negyedik helyre. A tizenhetedik körben kijött a biztonsági autó, Hamilton és Massa (!) egyből megelőzte az ausztrált, akinek az autóján nem akartak működni a lágyak. Nem is értem, miért ezt a keveréket kapta. Vettel igyekezett elhúzni, míg Bottas lassú. Nem is kellett rászólni, magától tudta, mi a dolga, elengedni Lewist. A brit simán elment mellette. Raikkönen a másik Ferrarival közben leszakadt az élről, megint Massa mögött küzd, elrontották a kerékcseréjét. A huszonötödik körben nem lehetett DRS-t nyitni, mivel egy elem leesett az egyik Torro Rossoról. Alonso panaszkodik, hogy soha sem versenyzett még ilyen gyenge motorral, sajnos igaza is lehet. Vettel elhúzott, mivel Bottas lelassult. A harmincadik körben így néz ki az első tíz: Vettel, Hamilton, Bottas, Raikkönen, Massa, Ricciardo, Perez, Hülkenberg, Grosjean, Ocon. Elkezdődtek a kerékcserék, újra. A negyvenkettedik körben Hamilton letölti az öt másodperces büntetését, amit a feltartásért kapott, Bottas mögé érkezik, és kezdődött minden előröl. Elmegy a csapattársa mellett, akivel még harcolnia sem kellett, és üldözi Vettelt. Alonso két körrel a vége előtt kiesett motorhiba miatt. Kár, pedig már majdnem végigment a szezonban egy futamot a McLaren. Sajnos Lewis nem tudta megközelíteni Vettelt, így a második helyen intették le, a német nyerte meg. Harmadik Bottas, negyedik Raikkönen, és ötödik Ricciardo, aki nagyon szenvedett a futam végén. Két hét múlva Szocsi, vagyis idejönnek a pilóták, és én pont akkor versenyzek Japánban. Az élet adott nekem egy futamot (lásd Ausztrália), és el is vett.

2017. április 16., vasárnap

25



2017. április 15.
Oroszország, Moszkva

,,Úgy érzem, megtaláltam az egyensúlyt. Ami eddig hiányzott az életemből, az most ott van, s erőt ad a folytatáshoz."

Újra hétvége, újra Forma-1! Ezzel a mondattal a fejemben keltem ki az ágyból. Még az sem tudott letörni, hogy már nekem is spiccelnem kellett edzésen. Először Natalie még csak óvatosan törögette a lábujjamat, majd közölte, hogy pár nap múlva már nekem is rá kell állnom, addig csak spicceljek. Hallottam már rosszabb dolgot is, nem rázott meg annyira. El sem hiszem. Egy hét múlva már versenyzünk. Valahogy még nem jutott el a tudatomig, hogy szerdán már repülünk is Kínába. Igazából nincs is mitől félnem, a csapat kűr kész van, a rövidprogramnak csak az eleje hiányzik, és a nagyobb versenyeken nincs kombinációs kűr, ezért nem is csináltuk egyelőre. A szólómnak valami parti részt kell kitalálni, de a többi megvan. Az Ishchenko-Romashina duón nem sokat változtattak. Hallottam az öltözőben egy olyan pletykát, hogy Natalia visszavonul a Japan Open után. Elképzelhetőnek tartom, hiszen már huszonhét éves. A szinkronúszás történetének egyik legnagyobb alakja nyugdíjba vonul. Titkon viszont örültem neki. Így esélyem lesz az olimpiai keretbe bekerülni! Az viszont jó kérdés, hogy ki fog duózni helyette. Nem hiszem, hogy bárkit is Svetlana mellé raknak, inkább csinálnak egy újat. Mindegy is, ez már a jövő zenéje. Először legyünk túl ezen a két versenyen.
A tegnapi szabadedzést internetről követtem, mert nem játszották a tévében. Mint kiderült, nem is lett volna értelme, mindenki altatott. Komolyan, a Mercedes be sem fért az első ötbe. Semmilyen képet nem kaptunk a valós erőviszonyokról, homály volt az egész. Szerencsére nem kell hajnalban kelni, Bahrein ugyan abban az időzónában van, mint Oroszország. Kettőkor kezdődik a harmadik szabadedzés, ami remélem, nem fullad unalomba. Komolyan, az előző kettőn összesen annyi volt az érdekesség, hogy Bottas szárnya megint leszakadt.
Miután hazaértem edzésről, bedőltem az ágyba, és pótoltam az alváshiányt. Ritkán szoktam aludni napközben, de most valamiért jólesett. Mikor felkeltem, már jócskán elmúlt ebédidő, ezért egy tál étellel a kezemben ültem le Forma-1-et nézni. Nem hiszem, hogy most is olyan sok aktivitás lesz, előbb néztem, harmincöt fok a levegő, és negyvenegy az aszfalt. Te jó ég, hogy lehet kibírni? Én Ausztráliában, ha huszonöt fölé ment a mutató, már haldokoltam. Öt perccel a kezdés előtt szépen-lassan mindenki elfoglalta a helyét. A zászlómat direkt lent hagytam a kanapén. Erről jut eszembe, anya egyik nap itt járt, a pulton hagyott egy üzenetet. Ne gondoljatok ilyen ,,hogy vagy?" kérdésekre, csak említette, hogy ha kell versenyruhára pénz, vigyem el a bankkártyáját. Szuper, mit ne mondjak. Azóta nem is láttam, teljesen beletemetkezett a munkába. Csak tudnám, hogy hogy tartják apával a kapcsolatot, ha ő meg Bahreinben van.
A zöld jelzésre felkaptam a fejem. Elsők között gurult ki a pályára Sainz, Grosjean, Vettel és Vandoorne. A belga pilóta egészen biztos, hogy aktív lesz ma, ha nem szól közbe a technika, hiszen tegnap nem sokat tudott menni. Csatlakozott a kint körzőkhöz még Alonso a másik McLarennel, és Magnussen is. A többség a boxban várakozik, sokan csak egy installációs kört mentek. Öt perccel a kezdés után kimerészkedett az egyik Red Bull, mégpedig Daniel, majd jött a másik is. Eddig hatnál több pilóta egyszerre nem volt még kint a pályán, mindenki csak egy-egy kört ment. Az első idő Oconhoz fűződik, majd őt követi Pérez a Force Indiával. A két Mercedes is kigurult tíz perc után, közepes gumikon. A nagy meleg miatt nincs aktivitás, Hamilton visszament a boxba, így csak hárman vannak a pályán. Sainz is visszatér, csökkent a létszám. Stroll töri meg a csendet a Williamsszel, de az ideje édeskevés. Heten vannak a pályán a huszonharmadik percben, Kvyat át is veszi a vezetést. Mindjárt elérünk az edzés feléhez, és még a fél mezőny mért időt sem ment, főleg a topcsapatok. Verstappen a harminchatodik percben villant a Red Bullal, de kétlem, hogy ez lenne a maximum. Egyelőre mindegyik csapat rejtegeti az erejét. A holland megpördült, de megfogta az autót. Grosjeannak ez nem sikerült, eldobta a Haast. Piros zászlóval félbeszakították az edzést, de a francia visszagurult a boxba, így két perc múlva újra szabad volt a pálya. Tizenöt perccel a leintés előtt többen is kimerészkedtek. Ennek következtében Raikkönen átvette a vezetést, és Vettel bejött a második helyre. A negyvennyolcadik percben így néz ki a top tíz: Bottas, Raikkönen, Hülkenberg, Verstappen, Massa, Vettel, Kvyat, Sainz, Vandoorne, Ocon. Feltűnt, hogy Daninek még mindig nincs ideje. Sebaj, ez csak egy edzés, az esti időmérőm kell majd villantani. Hamarosan az utolsó gyors körök következhetnek, igencsak felemás a sorrend. Hamilton a kilencedik és a boxban áll, Ricciardo idő nélkül a huszadik. Leintik a harmadik szabadedzést, amit Verstappen nyert meg Hamilton és Vettel előtt. A top ötbe még Bottas és Raikkönen fért bele. Dani a végén még ment egy mért kört, de csak a hetedik.
Az időmérő kezdetéig még volt két órám, addig a spiccemet törögettem, de csak óvatosan. Figyeltem rá, hogy ne sérüljön a csont, csak az izom nyúljon. Őszintén szólva, borzalmasan fájt ráállni, körülbelül egy hónap kihagyás után. A szimmetria kedvéért a másik lábammal se foglalkoztam, legalábbis, erre fogtam. Bár Natalie mindig azt mondja, hogy teljesen egyformának kell lennie a testünk mindkét oldalának, és ezt én meg is fogadtam.
Hat órakor huppantam le a tévé elé. A kezdést lekéstem, de a Q1 sosem tartogat izgalmakat a nagycsapatok számára, kivéve, ha elromlik valami.
Az ötödik percben kapcsoltam be a tévét. A forgalom elég nagy volt, csak négyen álltak a boxban. Folyamatosan változtak az időeredmények, ritka pillanatok egyike, de mindenki kint van! A tizedik percben Hamilton vezet, mögötte Verstappen és Vettel. Vége a Q1-nek, amit Lewis nyert Verstappen és Raikkönen előtt. A nagycsapatok csak mentek egy kört, hogy bebiztosítsák a helyüket, s már vissza is gurultak a boxba. Biztos vagyok benne, hogy ez még nem a valós idő, be fognak menni 1:30 alá is, bőven. A kiesők: Sainz, Vandoorne, Pérez, Ericsson, Magnussen. A Torro Rosso pilótája nagy vesztes, abszolút legjobb első szektort ment. Sajnáltam Carlost, hiszen a másodikban is nagyon gyors volt, de nem tudta befejezni a körét, mert leállt alatta az autó. Minden autóra felkerült a szuper lágy abroncs. Lewis mellett jelenik meg az első idő, mögötte lemaradva két századdal a csapattársa, Valtteri. A két Ferrari csak utánuk következik, majd a Red Bullok. Alonso a tizennegyedik helyen feladja, motorprobléma miatt. A Q2 végén a következő versenyzők estek ki: Kvyat, Stroll, Wehrlein, Ocon, Alonso. Elkezdődött a Q3, ahol végre a valós erőviszonyokat láthatjuk. Bottas, Verstappen és Ricciardo egyből kigurult a pályára, majd egy perccel később már csak Hülkenberg, Grosjean és 
Palmer nem volt kint. Daniel ment időt legelőször, azonban Lewis maga mögé utasítja. Túl erősnek tűnik a Mercedes, bár ez nekem például nem is baj, nem szeretem a Ferrarit annyira, csak Sebastiant. Raikkönen szokásosan panaszkodik… már unalmas. Lecsendesedett a pálya, egyedül Grosjean van kint. Két perccel a vége előtt senki sincs a garázsban, jön a finálé! Tűkön ülve néztem, ahogy lengetik a kockás zászlót. Micsoda meglepetés! Bottas megszerezte élete első pole pozícióját. El sem hiszem. Lewis elrontotta az utolsó körét. A Mercedes kisajátította az első sort. Viszont boldog voltam, hogy Dani rajtolhat a negyedik helyről, Sebastian mellől! Az még pluszban rátett a kedvemre, hogy a holland csak a hatodik lett. A top tíz: Bottas, Hamilton, Vettel, Ricciardo, Raikkönen, Verstappen, Hülkenberg, Massa, Grosjean, Palmer. Jó volt látni, ahogy Sebastian és Lewis gratulál Valtterinek, bár kétlem, hogy a sokadik után is ilyen lelkesen fogják fogadni. Mindenesetre, várom a holnapi futamot.