2018. április 16., hétfő

Ismerj meg! #ezvagyokén

Sziasztok! Gondoltam, hogy megcsinálom az #ezvagyokén kihívást, hogy egy kicsit megismerjetek, amire Nadin hívott ki.
Köszönöm az eddigi megtekintéseket a blogon és a rendszeres olvasókat!

Szabályok: 


  • Kihívtak? Fogadd el - vagy ne, rajtad áll - és szánj egy bejegyzést a következő kérdések megválaszolására: 
  • 1. Ki vagy Te?
  • 2. Mi az álmod?
  • 3. Mi a kedvenc emléked?
  • 4. Mi jelenti számodra a boldogságot?
  • 5. Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy szépség?
  • 6. Szerinted hogyan írnának körül Téged a környezetedben élők? Mennyire egyezik ez az első kérdésre adott válaszoddal?
  • 7. Mi a legnagyobb félelmed?
  • 8. Hogyan látod magad 1 év múlva?
  • 9. Mi volt a legnagyobb őrültség, amit valaha csináltál?
  • 10. Ki vagy mi az első számú motivációd?
  • 11. Mit csinálsz, ha valaki elkezdi igazságtalanul kritizálni egy barátodat, de nem tudja, hogy közel áll hozzád?
  • 12. 5 év múlva emlékezni fogsz arra, mit csináltál tegnap?
  • +1. Fejezd be a mondatot: Arra vágyom, hogy...
1. Petra vagyok, 2003. májusában születtem Magyarországon, azóta is itt élek a fővárosban. 2017-ben kezdtem a gimnáziumot spanyol-angol irányban. Sikerült úgy iskolát választanom, hogy egy órányi tömegközlekedésre legyen az otthonomtól - egyébként kiválóan lehet a metrón tanulni. Tudni kell rólam, hogy elmondhatatlanul nem szeretek tanulni, azt, ami nem érdekel, ez meg is látszik a jegyeimen. Bezzeg, ha a Forma-1 vagy a szinkronúszás egy tantárgy lenne... Ezt bizonyítja, hogy itthon alapszinten megtanultam olaszul, azonban németül egy mondatot nem bírok kinyögni, pedig tantárgy volt. Szeretem a matematikát és a fizikát, ilyen irányban is szeretnék továbbmenni. A legrosszabb tantárgy személyes véleményem szerint a kémia és az irodalom. Ahhoz képest, hogy írok, sosem ment a verselemzés, összehasonlítás, semmi, a kémia pedig a másik, amihez teljesen idióta vagyok. A Forma-1 iránti rajongásom évekkel ezelőtt kezdődött, azóta majdnem az összes futamot láttam. A sztoriból nem nehéz kitalálni, hogy melyik pilótákat kedvelem (#TeamLHforever). A szinkronúszás pedig az életem másik fele, heti hat vagy hét edzésre járok, immáron hetedik éve. Viszont a történettől eltérően csak egyesületi szinten űzöm, nem szerepel a céljaim közt a válogatottba bekerülni. 

2. Rengeteg dolgot szeretnék az életben. Az elsődleges és a legközelebbi az angol felsőfokú. Ki szeretnék jutni Amerikába, beutazni a világot... stb, mint a legtöbb embernek. Korai még, de pilóta vagy versenymérnök akarok lenni.

3. Talán az a tíz nap, amikor az osztálytársaimmal Londonba utaztunk.

4. Ha másoknak örömet okozok, és eközben én is boldog vagyok.

5. Egy jószívű ember - vagyis a belső szépség, mert azt tartom a legfontosabbnak.

6. Erre én is kiváncsi lennék.

7. A halál. És az, hogy elvágják az ereimet. Nem tudom, miért, de van egy ilyen fóbiám, azt se szeretem, ha hozzáérek az eremhez, főleg nem injekciós tűvel. Egyébként nem alszom fölfele fordított kézzel sem, mert úgy könnyen hozzá lehet férni a csuklómhoz (fogalmam sincs, miért van ez :D).

8. A szokásos, mostani rutin, csak a spanyolmatek miatt is szenvedhetek.

9. Nem emlékszem rá, volt pár.

10. A saját magam által kitalált ideálnak megfelelni akarás hajt.

11. Ha tényleg igazságtalan, akkor szerencséje lenne meghallgatni egy fél órás érvelést.

+1. Végre legyen bankkártyám. Nem egy nagy cél, de szükséges lenne.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése